Azt azonban, hogy minek köszönhetjük a hűsölést, hogy igazából hogyan is működik egy ilyen berendezés, már sokkal kevesebben tudják. Működési elvüket tekintve nem egyedülálló és vadonatúj dologra kell gondolni, hiszen jóval korábban már megszületett egy másik berendezés is, mely hasonló elv alapján működik: a hűtőszekrény.

A lényeg, hogy egy meleg hőmérsékletű térből elvonjuk a hőt és azt leadjuk a külső környezetbe. Mindez egy folyamatosan ismétlődő körfolyamatnak köszönhetően megy végbe, mely során a klímákban található folyadékot a zárt rendszerben először elpárologtatja a készülék, majd a létrejövő nagy mennyiségű gőzt lecsapatja, annak érdekében, hogy újra megkapjuk a kiindulásnál használt folyadékot. Ez a két lépés a klíma különböző részeiben lévő nagyobb, illetve kisebb nyomás hatására valósul meg. A halmazállapot változás létrejötte pedig hőelvonással jár együtt, azaz, ezt a módszert alkalmazva könnyű szerrel hűthetünk, és a folyamat átfordításával akár fűthetünk is. A klíma szerkezetek 4 alapvető részből épülnek fel: a kompresszorból, ami a komplett körfolyamatot lehetővé teszi, a párologtatóból, ahol a folyadék légneművé válása zajlik, a kondenzátorból, ahol az elpárolgott folyadék lecsapódása jön létre, és a fojtásból, más szakszerűbben nevezve adagolóból, amely a nagy nyomású kondenzátor és a kis nyomású párologtató között helyezkedik el, vagyis elválasztja őket.